Vegyész-“utánpótlás”: már három hölgyet kell óvnia Vlado Milevnek

Az elmúlt pár évben több Vegyész-játékos is apuka lett, mi pedig kíváncsiak voltunk arra, hogyan birkóznak meg a feladattal jelenlegi és korábbi játékosaink, edzőink. Először Vlado Milevet szólaltattuk meg, aki két szezont játszott a VRCK-ban 2017 és 2019 között.

Az észak-macedón ütő 2019-es éve emlékezetesre sikerült, hiszen zsinórban második alkalommal nyert bajnokságot a Vegyésszel, járt hazája válogatottjával az Európa-bajnokságon, valamint megszületett második kislánya, Helena. Így már három hölgyre kell vigyáznia: a feleségére, Svetlanára, első szülött lányára, Nikára, valamint Helenára.

vrck.hu: Megállt a sportélet, a világ. Hogyan teltek az utóbbi hetek, hónapok odahaza?
Vlado Milev: A jó dolog a bezártságban, hogy most több időt tudok tölteni a családommal itthon, ami a profi karrierem mellett eddig lehetetlen volt. Nika régebben mindig, amikor felkelt, általában azt kérdezte, mikor megy apa külföldre. Most apa itthon van, és ez nagy boldogsággal tölti el. A rossz része az, amikor megkér, hogy a hercegnős ágyában aludjak.

Mennyiben változott meg a napi életvitel a gyerkőcökkel?
Sokkal nagyobb rendszerben élünk most. Nika tanulja a matematikát, összevonást és kivonást, cirill betűkkel ír, Helena pedig megtanulta, nem szabad apára hallgatni. 🙂

Nika nagy szurkolója volt mindig is édesapjának és aktuális csapatának!

Volt bármi terv a névválasztásnál?
A Nika név azt jelenti, “Győzelem”, szóval ezt szerintem nem kell magyarázni. A Helena azt jelenti, “Fényes”, “Csillogó fény”, ami macedón nyelven az ő édesanyja nevének a jelentése is.

Hogyan fogadta az idősebb testvér a fiatalabb érkezését?
Amióta Helena megszületett, Nika átváltott törődő-üzemmódba, türelmes nagy testvér, aki a szemünk előtt pillanatok alatt nőtt fel. Mindig örömmel segít a kistestvér mellett, és már alig várja, hogy nagyobb legyen, hiszen szeretne vele kint játszani.

Mi a terv a következő szezonra, hogy érzed magad?
Jól vagyok, örülök a pihenésnek, de azért már hiányzik a röplabda, alig várom, hogy a pályára léphessek. A következő évvel kapcsolatban még semmi sem biztos, még mindig nézzük a lehetőségeket, bízva abban, hogy a legjobbat fogjuk választani. Fölösleges azt mondanunk a családommal, hogy hiányzik a VRCK, a szurkolók és a kedvenc helyeink. Remélem, nemsokára mindenkivel találkozhatunk.

Most megoszthatja másokkal is: