Csizmadia többet vár magától a következő idényben

Ma, szerdán ünnepli 20. születésnapját a Vegyész Röplabda Club fiatal feladója, Csizmadia Tamás, akit megkértünk, idézze fel a mögöttünk hagyott csonka szezont, valamint árulja el, mivel tölti jelenleg mindennapjait.

“Köszönöm szépen. Éppen főzök, mustáros alapba pácolt csirkemellet készítek, a köret sült krumpli lesz” – válaszolta a fiatal feladó, miután felköszöntöttük, és megkérdeztük, mit csinál jelen pillanatban. “Egyébként pedig besegítek idehaza, takarítok, elmegyek édesanyámért munkába. Ki kell venni a részem a dolgokból, mert bár az elején élveztem az itthonlétet, gyorsan meguntam. Folyamatosan edzek, szobabiciklizem, de nagyon hiányzik az igazi mozgás, a közös edzések. Itthon sem tudok találkozni a barátaimmal, ráadásul már irritálóan nagy a csend a mi környékünkön, ahol lakunk.”

Csizmadia tavaly nyáron került az ötszörös magyar bajnokhoz, ahol Carlos Páez posztriválisa, míg a junior csapatnak feladója és csapatkapitánya lett.

“A beilleszkedéssel nem volt gond, gyorsan és könnyen ment, megtaláltam a közös hangot a társakkal” – folytatta Csizmadia. “A pályán mutatott teljesítményemmel nem vagyok maximálisan elégedett, habár az egész csapatnak voltak hullámvölgyei, de azért a végére kezdtünk összeállni játékban. Az öltözőben, a csarnokon kívül semmi probléma nem volt, mindenki jóban volt mindenkivel. A junior csapatot sajnálom igazán, mert jó együttesünk volt, szerintem mondhatjuk nyugodtan, biztos továbbjutók voltunk, a döntőben pedig az éremre is esélyesek lehettünk volna.”

A dunaújvárosi nevelésnek nem volt egyszerű dolga, hiszen Marek Kardos minden nap keményen foglalkozott vele, hogy a technikai hibáját kijavítsa. Csizmadia elárulta, jót tett neki a folyamatos felügyelet, és elárulta, miben voltak másak a Hollósy László-féle tréningek.

“Marek nagyon sokat foglalkozott velem, a pályán és azon kívül egyaránt. Az edzéseken folyamatosan tanácsokkal látott el, mindig kijavított, ha valamit esetleg rosszul csináltam. A pályán kívüli dolgokban is igyekezett rengeteg tanáccsal ellátni, például mikor és mit kell enni, hogyan pihenjek odahaza. Lászlónál már más volt a helyzet, nála mindig volt egy kis feladóiskola, és ő sokkal szabadabban engedett minket játszani, ami nekem személy szerint feküdt. A szezon elején nekem egyáltalán nem ment jól a játék, talán a környezetváltás miatt is, de mivel rengeteget foglalkoztak velem, egyre jobban teljesítettem. Azt azonban elmondhatom, ez nem az a szint volt, amit én elvártam magamtól, de biztos vagyok benne, a következő idényben jobban fogok teljesíteni.”

(főcímkép: Kovács Loretta, vrck.hu)

Most megoszthatja másokkal is: