Hogy is volt? A “25-8” története

Több mint 15 évvel ezelőtt, 2004 novemberében a Vegyész RCK sokkolta a Kométa Kaposvárt, hiszen az akkori bajnoki mérkőzés első játszmáját 25-8 arányban sikerült megnyerniük a sárga-kékeknek. Azóta a “25-8” szállóigévé vált Kazincbarcikán, mi több, a hazai röplabdás társadalom számára sem ismeretlen.

Felvezetésként kezdjük a hónap elejével, milyen mérkőzései is voltak akkoriban a Vegyésznek. Schildkraut Krisztiánék ugyanis erőltetett menetben voltak, az Élcsapatok Kupájában már a csoportmeccseknél tartottak. Mivel az előző idényben a holland Piet Zoomers Apeldoornt kiejtette a VRCK a legjobb 16 között, ezért selejteznie nem kellett. A főtábla B-csoportjában azonban nem volt könnyű dolga a nyolc válogatottat is felvonultató holland Omniworld Almere, a portugál Castelo De Maia és a szlovák VKP Bratislava társaságában (részletesen a nemzetközi szerepléssel máskor foglalkozunk).

Mindhárom csapattal találkozott novemberben a barcikai együttes: az Almerétől 3-0-ra, a pozsonyiaktól 3-1-re, a Castelo De Maiától pedig 3-2-re kapott ki. Közben sikerrel vette a Dunaferr és a DEAC elleni bajnokikat, hogy november 28-án a Kométa Kaposvárt fogadja az Irinyi Tornacsarnokban.

Ahogy az Észak-Magyarország írta, “Az éllovas ‘lesöpörte’ az őt üldöző Kométát”, és ez főleg az első játszmára volt igaz. “Kárpáti és Szalai szép sáncolással, Schildkraut remek szervával nyitotta a pontok sorát. Geiger találatánál már érezni lehetett a barcikai legényeken, hogy nagyon akarják ezt a győzelmet. Tomanóczy keresztbe megütött pontos labdáját követően jöhetett az első pihenő (8-2). A folytatásban Safranov, Szalai, Tomanóczy gyűjtögetett. 18-4-es állásnál a vendégek edzője időkéréssel próbálta megtörni a lendületet, de mindhiába. A szett-pontot Geiger egy ziccer értékesítésével szerezte meg (25-8)” – áll a lap tudósításában.

Balról jobbra: Olekszandr Szafranov, Geiger András és Tomanóczy Tibor. (Fotó: ÉM-archívum)

A második szettet 21-re, a harmadikat 17-re nyerte a sárga-kék csapat, tehát magabiztos győzelmet aratott. A fentebb említetteken kívül azon a találkozón még Bencsik Zoltán és Kovács Zoltán léptek pályára a hazaiaknál, akiket a Daniel Oravec, Toma Sándor edzőpáros irányított.

Az alap- és a középszakaszt a Vegyész hiába nyerte meg veretlenül, és jutott be a döntőbe is simán, a fináléban összesítésben a rekordbajnok nyert 3-1-re, így Kaposvárra került a bajnoki trófea. Pedig még a Magyar Kupát is magabiztosan nyerte a VRCK márciusban, ráadásul a somogyi megyeszékhelyen. A Somogyi Hírlap a bajnoki döntő negyedik mérkőzéséről írt tudósításában meg is jegyezte, akkor már nem lehetett hallani a kazincbarcikai szurkolók részéről a “25-8”-at, hiszen a Kaposvár azon a napon az aranyért játszott, és végül meg is kaparintotta azt.

A 25-8 azonban így sem felejtődött el, mi több, előszeretettel használják a barcikai szurkolók a mai napig. A 25-8 “szülte” a Magyar Röplabda Szövetség honlapján futó rovat címét, amelyben 25 röplabdázónak tesznek fel nyolc kérdést. Illetve a kazincbarcikai szimpatizánsok egy része jól tudja, hogy “a Dág is kilenc volt”…

Még több 25/8:

  • Mary J Blige-nak és Bad Bunnynak is van egy ilyen című száma
  • a Vedd a lelkem! (My soul to take) című amerikai horrorfilmnek ez volt az eredeti címe
  • az ősi Babylonban a 25/8 = 3.125 volt a π (pí) közelítése, ezt használták
  • az angol szlengben sem idegen ez a kifejezés, hiszen, ha valaki nyomatékosítani akarja, hogy állandóan, éjt-nappallá téve dolgozik, akkor nem a 24/7-et (a hét minden napján és órájában) használja, hanem a 25/8-at
Most megoszthatja másokkal is: