Juhász: A legfontosabb most az, hogy vigyázzunk egymásra

Több mint egy hete vannak kényszerpihenőn a Vegyész Röplabda Club Kazincbarcika röplabdázói. Arról, hogyan is élik ezt meg, most Juhász Pétert, csapatunk rutinos játékosát kérdeztük.

vrck.hu: Mi járt a fejedben, amikor március 13-án, pénteken, pár órával a mérkőzés kezdete előtt megtudtátok, nem fogtok játszani a Kaposvár Arénában?
Juhász Péter: Felháborodtam, hiszen egy napja már lent voltunk, felkészültünk a mérkőzésre, nem kis energiát fektettünk bele. Azonban, megnyugodva, érthető volt a döntés. Aztán jöttek a szigorítások is, és hiába játszottunk volna zárt kapuk mögött, az is tartogatott volna magában veszélyt. Jó döntés született, hiszen a legfontosabb most az, hogy vigyázzunk egymásra.

Hogyan éled meg azt, hogy egyik napról a másikra befejeződtek az edzések?
Nekem személy szerint nagyon hiányoznak az edzések, főleg a labdásak. Rendben, itthon is kell egy kis munkát végezni, futni valamint erősítő gyakorlatokat csinálni, de ez kevés. A labda nagyon hiányzik, de egy jó ideig még nem lesz lehetőségünk lejárni csoportos foglalkozásra.

Nem csak az edzések fejeződtek be, a szakemberek szerint most jobb, ha mindenki otthon marad.
Rossz és nehéz elfogadni azt, hogy be vagyunk zárva, szerintem nem csak nekünk, sportolóknak, hanem mindenkinek. Azonban meg kell érteni, hogy figyelnünk kell az egészségünkre, mások egészségére. Eddig mindenkinek megvolt a napi rutin, nekünk például az, hogy délelőtt és délután is edzés van, most azonban ezt felváltotta egy kényszerpihenő, amire senki nem számított. Nem akartuk ezt, de az élet közbeszólt.

Menyasszonyod, Ildikó az egészségügyben dolgozik, gondolom a higiénia most még fontosabb.
Igen, sokkal körültekintőbbek vagyunk idehaza is, a szigorú egészségügyi előírásoknak a menyasszonyom pedig természetesen a munkában is eleget tesz. Komoly protokoll van, folyamatos a fertőtlenítés, állandó jelleggel figyelünk a higiéniára.

A csapattagokkal kapcsolatban vagy?
Most valamivel kevesebbet beszélgetek a srácokkal, néha chatelünk, van egy közös csoportunk is, ami most szintén csendesebb egy picit. Egyébként sem szoktam a Facebookon lógni, és a jelenlegi helyzetben is igyekszem magam lefoglalni, a ház körüli munkára például most több idő jut. Reméljük, mihamarabb véget ér a jelenlegi helyzet és újra együtt tudunk edzeni a teremben.

(fotó: vrck.hu / Kovács Loretta)