Hat szezon, hat érem és számos fiatal játékos „válogatottá nevelése” fűződik Toronyai Miklós nevéhez. A klubot érintő változások következtében az előttünk álló idényben nem Toronyai Miklós lesz a felnőtt csapat vezetőedzője.
Toronyai Miklós első idényében Magyar Kupa-bronzérmet szerzett a csapattal, majd egy évvel később kupadöntőbe vezette az együttest – a szurkolók aligha felejtik el a kaposvári elődöntő aranyszettes fordítását. 2022-ben érem nélkül maradt a VRCK, de a 2023-as jelentős fiatalítást követően az eredmények javultak: a Vegyész két bajnoki bronzérmet és két Magyar Kupa-ezüstérmet nyert, miközben 2024-ben és 2025-ben is mindössze 22 év volt a csapat átlagéletkora.
Amint arról korábban beszámoltunk, klubunk nem nevezett a 2026/27-es Extraliga-szezonra, hiszen korlátozott erőforrásait az utánpótlásbázis megtartására, valamint a Vegyész Röplabda Akadémia működtetésére és fenntartására kell fordítania. A kialakult helyzet következtében Toronyai Miklós és a VRCK közös megegyezéssel szerződést bontott.
A szakember hat éven keresztül irányította a felnőttcsapatot, miközben a magyar férfi válogatott másodedzőjeként, valamint az U22-es válogatottal elért Európa-bajnoki 5. helyezésével komoly szakmai elismerést is kivívott magának.
Alább Toronyai Miklós búcsúzó gondolatait olvashatják.
„Nagy a szomorúság bennem, hiszen a nevelőegyesületemet kell elhagynom. Hat évvel ezelőtt csöppentem bele az edzősködésbe, a mélyvízbe dobtak, ugrottam bele. Azt gondolom, hogy az első három év nekem nehezebb volt, mert a régi csapattársakat kellett edzenem, ösztökélnem a jobb eredmény elérésére. Ezek amolyan tanulóévek voltak. Aztán jött egy komoly fiatalítás, és azt gondolom, ez volt a jó irány. Büszke vagyok, hogy olyan játékosoknak tudtam segíteni, akik most a válogatottban vannak, vagy most külföldre mennek játszani. Az eredményekre büszkék lehetünk, minden évben az éremért harcoltunk – hat év alatt hat érmet szereztünk. A kupa vagy a bajnoki győzelem nem jött össze, de ha ezek a gondok most nem jelentkeztek volna, eljöhetett volna ismét a mi időnk. Ehhez azonban még több anyagi forrásra lett volna szükségünk. Emiatt, amit elkezdtünk három éve, most szomorú vagyok, mert szerintem jó munkát végeztünk. A következő idényt már egy új közegben kezdem meg, ami új kihívásokat és új impulzusokat jelent számomra. Ez egy olyan feladat lesz, amely kiléptet a komfortzónámból, és várom, hogy bizonyíthassak.
Szeretném, hogy a klub mihamarabb újjáépítse magát. Nyilván mindig követni fogom a barcikai történéseket. Ízig-vérig kazincbarcikai vagyok, és amint a klub körüli kérdések rendeződtek és megindulhat az újjáépítés folyamata, meglátjuk, kik azok, akik majd az új fejezet írásában részt fognak venni.
A szurkolóknak külön köszönettel tartozom. Sokukat még játékosként ismertem meg, sokakkal a mai napig jó kapcsolatot ápolok. Meggyőződésem, hogy a Vegyésznek van az ország egyik legjobb és leghűségesebb szurkolótábora, amely mindig rengeteg erőt adott nekünk. Remélem, kitartanak a klub mellett, és támogatni fogják őket a nehezebb időben is, ahogy ezt már bizonyították a múltban is.
Én a klubnak hálával tartozom, hogy belém vetette a bizalmat, mert bár én nem szerettem volna ilyen hamar vezetőedző lenni, végülis jól jött ki a lépés. Mindig megkaptam a támogatást a vezetőség részéről, és a saját elképzeléseimet valósíthattam meg. Tele vagyunk tehetséges játékosokkal az utánpótlásban, szóval van jövője a Vegyésznek, és tényleg bízom abban, hogy hamar rendeződnek a nyitott kérdések.”
