Otthon érzi magát Páez Kazincbarcikán – feladónkkal beszélgettünk

Harmadik idényét tölti a Vegyész Röplabda Club színeiben Carlos Páez, aki a reményei szerint a jövőben is magára fogja ölteni a sárga-kék mezt. Januárban apuka lett klubunk feladója, igyekszik minden idejét kisfiával, Maximilianóval tölteni, már amikor éppen nem edz odahaza.

„Teljesen megváltozott az életem Maxi érkezése óta, gyönyörű pillanatokat élünk át a családommal” – fogalmazott a magyar útlevéllel is rendelkező Páez honlapunk érdeklődésére. „Ráadásul a sajnálatos helyzet miatt most be is vagyunk zárva, így minden időmet a gyermekemmel és a párommal tudom tölteni, legalább ez pozitívum. Számomra egyébként ez a helyzet nagyon unalmas, mert hiányzik a másik életem, a profi sportolólét, a csapattársak. Megértem az összes óvintézkedést, de nagyon komplikált egy röplabdázónak ezt elfogadnia, mert még edzések sincsenek, minden egyik pillanatról a másikra ért végett. Igyekszem minden nap mozogni, kétnaponta szoktam intenzívebb, egyórás tréningeket végezni. Már labdát is kértem a szertárunkból, illetve a saját testsúlyommal próbálom valamennyire formában tartani magamat. Ez most minden sportoló számára fontos.”

Kíváncsiak voltunk arra is, milyen a helyzet a koronavírus-járvány miatt Venezuelában, feladónk szülőhazájában.

„Még nincs nagy felhajtás” – válaszolta kérdésünkre. „Nem tudom, mi a nagyobb probléma, de az emberek azért imádkoznak, hogy enni tudjanak, mert rengetegen nem kapnak fizetést. Nem szeretnék véleményt formálni, de aki jártas is kicsit a világpolitikában, tudja, milyen komplikált most a helyzet Venezuelában. Az emberek persze otthon vannak, mert az elnök hozott egy ilyen döntést, amit az én rokonaim igyekeznek betartani. Ők jól vannak, ez most a legfontosabb.”

Páez már a harmadik szezonját tölti Kazincbarcikán, igazi otthonra lelt, és a reményei szerint még tovább fogja erősíteni a Vegyészt.

„Remekül érzem magam a városban, a klubnál. Ez az első alkalom karrierem során, hogy valahol három szezont is lehúzok. Itt nagyon családias a légkör, nem volt nehéz beilleszkedni. Idén nyáron nem fogunk tudni hazautazni, korábban ilyen sem fordult elő velem, de tudom, jó helyen vagyunk, hiszen Kazincbarcika is már az egyik otthonom. A klub vezetői rengeteget segítettek az érkezésem óta, amiért roppant hálás vagyok. Úgy tervezem, hogy jövőre is itt leszek, aztán meglátjuk, mit hoz a jövő.”