Meglett a kemény munka eredménye – Bibók Balázzsal beszélgettünk

Rengeteget kellett tanulnia Bibók Balázsnak annak érdekében, hogy a Vegyész junior csapatából beverekedje magát a felnőtt keretbe. Fiatal játékosunkkal beszélgettünk az idei szezonról, Marcílio Bragáról és tanácsairól, valamint a félbeszakadt junior bajnokságról is.

A 21 éves, átlóként és szélső ütőként is bevethető Bibók még a 2018/19-es szezonban debütált a felnőttek között, idén pedig már nem egy találkozón léphetett pályára a legjobbak között.

„Tavaly zömében még a junior csapatban edzettem, a felnőtt edzéseket ritkábban látogathattam” – emlékezett vissza a fiatal ütő a vrck.hu érdeklődésére. „Óriási öröm volt a számomra, amikor azon a két mérkőzésen, a Pécs és a Székesfehérvár ellen beállított Marek Kardos, szerintem jól is ment a játék. Aztán ahogy a két évvel ezelőtti alapozást, úgy a tavalyit is a felnőttekkel kezdtem meg, aminek nagyon örültem. Minden edzésre úgy mentem, hogy bizonyítani akarok, és előbb megragadtam a keretben, majd a lehetőséget is megkaptam a bizonyításra a mérkőzéseken.”

Mint mindenkinek, neki is voltak jobb és rosszabb mérkőzései. A török Tokat Belediye Plevne ellen például már a nemzetközi porondon is szerezhetett rutint, de magyar élcsapattal szemben is játszott végig találkozót.

„Kezdő voltam Törökországban, és meg is látszott a játékomon, hogy izgultam. Nincs rajta mit szépíteni, nem ment jól” – vallotta be őszintén a fiatal játékos. „Azért persze örültem, hogy én kaptam lehetőséget, nem pedig a sérült Marcílio Braga. Azonban Kecskeméten szereztem tizenöt pontot, a legtöbbet a csapatból, de sajnos a győzelem elmaradt. Az a lehetőség is hirtelen, sérülés miatt jött, de sokkal felszabadultabb voltam.”

Az a bizonyos debütáló meccs:

Ha már szóba került a rutinos brazil átló, arra is kíváncsiak voltunk, milyen tanácsokat kapott Bragától.

„Marcílio nagyon sokat segített nekem, a pályán és azon kívül egyaránt” – folytatta Bibók. „Az edzések, mérkőzések alatt mindig felhívta a figyelmemet a helyes technika alkalmazására, például hogyan menjek rá egy labdára, mikor lépjek kevesebbet, vagy a kar helyes tartására, hogy eredményesen tudjak keresztbe is támadni. Főleg a hátsó soros támadásoknál tudott rengeteg új dolgot mondani, első sorban magabiztosabban érzem magam. Egyszer Földes Dániellel hamarabb érkeztünk edzésre, ahogy Marcílio is, így több mint fél órát beszélgettünk a röplabdáról. Elmondta, hogy profi játékosok vagyunk, nekünk el kell fogadnunk, ha ilyen sokat kell edzenünk, de egyébként is sokszor hangoztatta, milyen legyen a hozzáállásunk a sporthoz. Rengetegszer segített minket, fiatalokat, és amikor én játszottam, időkérés alatt mindig odajött hozzám, hogy mondjon néhány biztató szót.”

Junior csapatunk veretlenül nyerte meg a felnőtt NB II Kelet A-csoportját, majd az élvonalbeli junior bajnoksághoz csatlakozva az elődöntőben állt továbbjutó helyen, amikor felfüggesztették a bajnokságokat. Bibók oszlopos tagja volt U21-es együttesünknek, és kiegészülve az ugyancsak felnőtt kerethez tartozó Péter Márton, Földes Dániel, Simkó Dániel, Csizmadia Tamás négyessel, az utánpótlásban is szeretett volna bizonyítani.

„Amikor jött a hír, hogy vége, nagyon ideges lettem, mert már csak két mérkőzésünk volt hátra a hatos döntőért, a fináléban pedig akár a dobogóra is odaérhettünk volna. Ideges voltam azért is, mert az utolsó évem volt ez a juniorban, és bizonyítani szerettem volna ebben a mezőnyben is. Én biztos vagyok benne, hogy tudtunk volna nagyot alakítani.”

Végezetül megkérdeztük, gondolta-e volna 2017-ben, hogy az ötszörös magyar bajnok csapat tagja lesz ilyen rövid idő alatt?

„Amikor kettőezer-tizenhétben idekerültem, úgy jöttem Kazincbarcikára, hogy profi röplabdázó szeretnék lenni. Az elején azonban nagyon meg voltam ijedve, mert ahogy elnéztem a mezőnyt, rájöttem, én ide kevés vagyok, hozzám képest sokkal erősebbek vannak itt. Aztán ahogy elkezdtem látogatni Marek edzéseit két évvel ezelőtt, azt vettem észre, hogy fejlődök, erősödök, és amikor Péter Mártonnal visszatértünk a juniorokhoz, mindenki mondta nekünk, rengeteget sikerült előrelépni. És mindezt két hónap alapozás után, ez pedig már elég lökést adott nekem, de remélem, még többet tudok majd bizonyítani a Vegyésznél” – emlékezett vissza Bibók, aki 2017 nyarán került a VRCK-hoz a Nógrád megyei Bátonyterenyéről.

(fotó: vrck.hu, Kovács Loretta)