Közel állt az első szett megnyeréséhez a MAFC-BME, de végül a VRC Kazincbarcikának sikerült 3-0-ra nyernie a budapesti együttes otthonában a férfi röplabdabajnokság 6. fordulójában.

Habár gyorsan szerzett magának két-, hárompontos előnyt a Kazincbarcika, ellenfelétől nem tudott elszakadni, Schildkraut Krisztián csapata jól tartotta magát. 18-hoz érve sikerült is utolérnie ellenfelét, majd nem kis meglepetésre 18-21-ről 24-23-ra módosította az eredményt. Ekkor azonban Szabó Dávidék rázták meg magukat, és végül sikerült előnybe kerülniük (24-26, 0-1).

A második játékrészben villámrajtot vett a VRCK, Vlado Milev nagyon elemében volt, nem is igazán tudták őt tartani a hazaiak (1-9). Érezhetően bemelegedett a meccsbe a vendég együttes, és ezt az előnyét egy-két állásban sikerült is tovább növelnie (10-20). Ekkor már érezni lehetett, kié lesz ez a játszma, ettől függetlenül Daniel Oravec vezetőedző nem nagyon változtatott csapata felállásán (14-25, 0-2).

A harmadik – mint utólag kiderül, záró – szettben ismét a VRCK dominált. Jöttek a blokkok, jók voltak a nyitások, és a fogadással sem volt probléma. A kis termet ekkorra már végleg sikerült megszoknia a Kazincbarcikának, így magabiztosan szerezte a pontokat. Banai Máté jól nyitott, Juhász Péter sáncokkal vétette észre magát, Mészáros Dömötör pedig egy ászértékű nyitással zárta le a találkozót (12-25, 0-3).

FÉRFI RÖPLABDA NB I, ALAPSZAKASZ, 6. FORDULÓ
MAFC-BME – VRC Kazincbarcika 0-3 (-24, -14, -12)
Budapest, BME Sportközpont, 50 néző. V.: Szarka, Tillmann.
MAFC: Eke, Kun, Posztós, Farkas, Szabó, Schildkraut. Csere: Varga (liberó), Bán, Csépke, Tari, Bakóczy, Gazsi. Játékos-edző: Schildkraut Krisztián.
VRCK: Páez, Vlado, Banai, Szabó D., Mészáros, Juhász. Csere: Gebhardt Á. (liberó), Dudás (liberó), Blázsovics, Árva, Toronyai. Vezetőedző: Daniel Oravec.

Schildkraut Krisztián: Az első szettünkkel elégedett voltam, ahogy a srácok hozzáállásával is, mert végig küzdöttek, ameddig bírták. Érezhető volt a két csapat közti minőségbeli különbség, de mi nem vagyunk profik.

Daniel Oravec: Az első szett amolyan „utazás-játszma” volt. Nem tudtunk nyitni, a fogadásunk sem volt rendben, egy kicsit még otthon maradtunk. Aztán a játszma végére elkaptuk a fonalat, és az már a végéig kitartott. Örülök, hogy ebben a kis teremben is sikerült nyernünk ilyen arányban.